Városi szerepkör, városi rang

Borító: 
Lapok: 
Szerző: 
Beluszky Pál
Sikos T. Tamás
Kiadó neve: 
Dialóg Campus
Kiadás éve: 
2020
Ismertető: 
„A városok fejlődése, tulajdonságaik, szerepkörük változásai, múltjuk, jelenük kérdései minden időben aktuális témát szolgáltatnak a kutatóknak, városfejlesztési szakembereknek, oktatóknak, hallgatóknak, döntéshozóknak, és akár a laikus olvasóknak is. Közülük azoknak ajánlom Beluszky Pál és Sikos T. Tamás könyvének elolvasását, akik meg szeretnék ismerni a magyar városok fejlődésének összefüggéseit, a városhálózatban elfoglalt pozíciók módosulását, a típusokba sorolásuk lehetőségeit, és keresik az érdekes részleteket is, emellett látványos ábrákkal, kifejező térképekkel színesített olvasnivalót keresnek. A nagyívű összefüggések, ok-okozati viszonyok, a történelmi előzmények bemutatása mellett a kötetben részletekbe menő elemzések, külföldi kitekintések is hangsúlyos szerepet kapnak, ezt bizonyítja a fejezetek sokszínűsége, amelyek olvasásakor a magyar városkutatásokban megjelenő kérdésekre (hierarchia változásai, várostipizálás lehetőségei, várossá nyilvánítások anomáliái) is válaszokat kapunk. (...)
A két Szerző a magyar településtudományok meghatározó kutatói egyéniségei közé tartozik, és több évtizedes kutatási eredményeik segítségével a településtudományok – településföldrajz, regionális tudomány, urbanisztika – különböző megközelítései, vizsgálati szempontjai is megismerhetők. A történeti távlatok alkalmazása a két nagy tapasztalatú, tekintélyes professzor eddigi munkásságából is ered, hiszen a változások, a fejlődés valódi mibenlétének megértéséhez szükséges a települések történetének bemutatása. Ezeket a nagymértékű változásokat jelzi az is, hogy a 2. világháború után 52 város jelentette a magyar városhálózatot, ami napjainkra 346 tagúvá terebélyesedett. Érzékletes leírások mutatják be a Kárpát-medencében az első városok létrejöttének körülményeit, okait, történelmi, társadalmi és gazdasági hátterét, majd a magyarországi városfejlődés nehézségeit, megkésettségét kontinensünk nyugati területeihez képest, és a városok gazdasági, politikai jelentőségének növekedését. (...)
Nagyon érdekes eredményeket mutat a magyarországi városhierarchia városi ranggal rendelkező és városi szerepköröket bíró településeinek egymással való összevetése. A Szerzők a városi szerepkör vizsgálatára a leltározó módszert hívják segítségül, a kiválasztott mutatókat hierarchikus szintekbe sorolják, és 7 hierarchia szintet különböztetnek meg. (...) A Szerzők a városhierarchia bemutatása mellett több tényező alapján a várostípusok meghatározását is elvégzik, és hierarchiafüggő és hierarchiafüggetlen várostípusokat azonosítanak. (...) A Szerzők a várostipizálást faktoranalízis és klaszteranalízis segítségével is elvégzik, 22 mutató alkalmazásával, ami a könyv egy-egy témára vonatkozó sokszínű, a részletekre is kiterjedő, magas színvonalú kidolgozását is bizonyítja.
Régi vita a városokkal foglalkozó kutatók, döntéshozók között a várossá nyilvánítás múltbeli és jelenlegi gyakorlata, aminek relevanciáját jelzi az a vélemény, hogy a Szerzők szerint Magyarországon a „346 városi jogú településből 130-131 bizonyul településtudományi értelemben városnak”. Nagyon izgalmas, sok oldalról közelítő elemzéseket olvashatunk erről a témáról is, hiszen a városi címmel rendelkező városok közül majd 300 kritériumhiányos város kerül azonosításra, amelyek nem teljesítenek minden, a jogszabályban az új városokra vonatkozó követelményt.
Érdekes részt jelent a kötetben a vándorlási kapcsolatok nagyon részletes vizsgálata is, és az ezek alapján kirajzolódó városhálózati alrendszerek, altípusok bemutatása.
Szívből ajánljuk a kötetet a Tisztelt Olvasó közönség figyelmébe!”
Nagy Zoltán
 
Forrás: Nagy Zoltán: Könyvszemle: Beluszky Pál - Sikos T. Tamás (2020): Városi szerepkör, városi rang. In: Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, XVIII. évf. (2021) 1. sz. 152-153. p. http://real.mtak.hu/125557/